Mit jelent a DXN? Minek a rövidítése?

A DXN a DEXIN rövidítése. A DEXIN egy kínai kifejezés, amely a következő jelentésekkel bír: megbízhatóság, becsületesség és erény. Ezek az alapvető értékek, amelyeket szem előtt kell tartanunk üzletünk vezetésénél, a céges vagy felső vezetői szinttől egészen az alkalmazotti szintig. Ennek gyakorlására biztatjuk a vezetőinket.



A DXN Logója

A DXN logója a sikert szimbolizálja.

A Piros szín a tűz, amely a vállalat harcos szellemét szimbolizálja.

A zöld szín a fa, amely a piac dinamikus növekedését és terjeszkedését szimbolizálja.

A kék szín a víz, amely a vállalatot szimbolizálja, mely az erőteljes fejlődések alapja.

A piros ovális forma a felkelő napot szimbolizálja, amely az agresszivitást, eltökéltséget és kitartást jelenti a DXN víziójának megvalósításához.  

A zöld ágak a Ganodermát szimbolizálják, amely a vállalat szilárd elhatározását jelenti a növekedésre és elszánt törekvését a kiválóságra azáltal, hogy a egészség alapú iparra koncentrál.

A kék vízszintes vonal a vállalatot szimbolizálja, amely az üzleti fejlődés lendületének erőforrása.

Miért a DXN ganodermás kávé?




















Mert …

-  Megszünteti a szövetek elsavasodását
-  Élénkíti a vérkeringést
-  Stimulálja az immunrendszert
-  Antioxidánsokat tartalmaz
-  Hangulatjavító hatása van
-  Emeli az energiaszintet
-  Csökkenti a fáradságérzetet
-  Megszünteti a gyomorégést

Ha nem akarsz lemondani a kávézás öröméről, de az egészségedre is szeretnél odafigyelni, igyál jótékony hatású ganodermás kávét!

Próbáld ki a DXN termékeit és élvezd a különbséget!

Ha van kedved kipróbálni, itt megrendelheted.

Amennyiben további kérdésed van a rendeléssel vagy a termékekkel kapcsolatban keress minket bátran!

Elérhetőségeinket megtalálod a Kapcsolati oldalon.

A kávé

A kávé története

A kávé felfedezését a történelem homálya fedi, azonban számos legenda foglalkozik ezzel a témával. 
A legvalószínűbb Kalid etiópiai kecskepásztor elbeszélése, amely a Krisztus utáni 3. évszázadból származik. Kalid megfigyelte, hogy kecskéi egy bizonyos bokor leveleinek és gyümölcsének elfogyasztása után nagyon izgatottá váltak és éjszaka sem tudtak aludni. Kíváncsiságában megkóstolta a gyümölcsöt, és az élénkítő hatást önmagán is tapasztalta. 
Serkentő hatása miatt kávét először Etiópia kora keresztény kolostoraiban készítettek, hogy elnyomják a hosszan tartó vallási ünnepségek során tapasztalható fáradékonyságot. A kávé később innen Afrikából került ki és vált ismertté az egész világon.

Kávéfajták

A babkávé cserjének két legismertebb fajtája az Arabica és a Robusta. Mindkét fajtának vannak különböző variánsai és alfajai, valamint léteznek különböző nemesített kávék is. A kávégyártók és - forgalmazók döntő többsége e két cserje termését dolgozza fel és értékesíti.
Magyarországon az élelmiszerüzletekben árult kávék főleg robusta fajtát tartalmaznak. 

Arabica
Az arabica kávébab nevét az arabokról kapta, ugyanis ők vitték be a terményt Kelet-Afrikából Arábiába a XV. században. Az arabica fajta nagy magasságban, 1300 - 1800 méter közötti tengerszint felett érzi magát legjobban. Leginkább a száraz és az esős időszakok váltakozását kedveli, kifejezetten érzékeny a szélre és a fagyra. Ezek a jellemzők erősen behatárolják az arabica termesztési területét, hiszen kevés olyan vidék van, amely megfelel minden követelménynek. Kevésbé ellenálló a betegségekkel szemben, hosszabb érési időszakot igényel, és lassabban növekszik, mint a robusta cserjék. Érzékenysége miatt az arabica termesztése nagyobb szakértelmet és több türelmet igényel, azonban a jól gondozott növény bőségesen meghálálja az odafigyelést: az arabica szemekből készített kávé jellemzője a finom savak és a különleges, harmonikus aroma. Nem véletlen tehát, hogy a világ összes kávétermésének 60-70 százalékát az arabica kávé teszi ki. 

Az arabica kávészemek koffeintartalma alacsonyabb, kb. fele-harmada a robusta kávébabnak valamint kevesebb savat is tartalmaznak. Hosszan megmaradó, karamelles utóízükért kedvelik leginkább.
Az, hogy valaki az arabica vagy a robusta kávét részesíti előnyben, országonként és egyénenként változó, azonban a gourmand-ok egyértelműen az arabica mellé teszik le a voksukat.

Robusta
A robusta igénytelenebb, ellenállóbb, tűri a hőséget és a nagy páratartalmat, termőterülete a 900 méter alatti trópusi síkságokon van. Jóval több termést hoz az arabicához képest, viszont némileg gyengébb a minősége.
Az olcsó áruházi kávékínálat döntő többsége kizárólag robusta kávéból áll, azonban nem szabad leminősíteni, hiszen más fajtával keverve kiváló kávé íz hozható létre.
Az eszpresszó ismertetőjegyeként ismert vörösesbarna crema igazából csak megfelelő minőségű robusta kávét is tartalmazó keverékből nyerhető.
A robusta kávé íze kesernyés ezért az arabicánál alacsonyabb rendűnek tekintik.

A kávé Magyarországon

Az első kávézásra vonatkozó adat 1714-ből származik, amikor is a “katolikus rác” Cavesieder Blasius (=Kávéfőző Balázs) házat vásárolt Pesten. 1729-ben három kávés civakodásáról tanúskodik a pesti tanács jegyzőkönyve: az említett Balázs és a német Franz Reschfellner tesz panaszt az olasz Francesco Bellieno olcsó árai miatt, amellyel rontja az üzletüket.
A 20. század elején már csaknem 500 kávéház működött a fővárosban, ami alkalmat adott a legkülönbözőbb foglalkozású embereknek beszélgetésre és politizálásra. Később hazánkban is kultúrtörténeti jelentőségre tesz szert maga a kávéház, számos történelmi esemény dől majd el, egy csésze forró fekete mellett.